Tűzvédelmi pillangószelep útmutató

A tűzvédelmi pillangószelepek nagyon gyakoriak az épületek tűzoltó rendszereiben.

Főként a vízáramlás szabályozására használják őket. Gyorsan nyílnak és záródnak. Kompaktak és könnyen telepíthetők.

A tolózárakkal vagy gömbcsapokkal összehasonlítva a pillangószelepek sokkal kisebb működtetőerőt igényelnek. Ez különösen alkalmassá teszi őket nagy átmérőjű csővezetékekhez.
Gyakran megtalálhatók beltéri tűzcsaprendszerek, automatikus sprinklerrendszerek, tűzoltószivattyú-kivezetések, zónás vízellátó rendszerek és kültéri tűzoltóvezetékek fővezetékein.
Mindenhol megtalálhatók a tűzoltó rendszerekben. Emiatt gyakran magától értetődőnek veszik őket.

1. Mitől lesz egy pillangószelep „tűzvédelmi osztályú”?

1.1 A tűzvédelmi pillangószelep meghatározása.

A tűzvédelmi pillangószelepeket általában tűzjelző pillangószelepeknek vagy dedikált tűzvédelmi szelepeknek nevezik.

A tűzvédelmi pillangószelepet nem a megjelenése vagy a neve határozza meg.
Egy olyan pillangószelepre utal, amely alkalmas tűzoltó rendszerekben való használatra. Főként a víz áramlásának szabályozására használják tűzcsapokban vagy sprinkler csővezetékekben.

A fő különbség a hagyományos pillangószelephez képest a következő:
Valós idejű nyitási vagy zárási jeleket képes küldeni a tűzvédelmi központnak.

Ezenkívül a tűzvédelmi pillangószelepnek megbízhatóan kell működnie szélsőséges tűzvédelmi rendszerfeltételek között, beleértve:

*Hosszú távú statikus nyomás
*Hirtelen nyomásemelkedés a tűzoltó szivattyú indulásakor
*Vízütés szelep működése vagy rendszerváltás közben
*Megbízható működés vészhelyzetekben

1.2 Miért használnak pillangószelepeket tűzvédelmi rendszerekben?

90 fokos működés a gyors reagálás érdekében
Alacsony tárcsaellenállás és szabályozott nyomásveszteség
Gazdaságosabb, mint a tolózárak nagy méretek esetén

2. A tűzvédelmi pillangószelepek gyakori típusai és anyagai

A legtöbb tűzvédelmi pillangószelep hornyolt vagy karimás típusú.
Helyzetjelzőkkel vannak felszerelve. A nyitott és zárt állapot elküldhető a tűzvédelmi központba.

2.1 Kapcsolattípusok

2.1.1 Hornyolt pillangószelep

A csővégeken hornyokat vágnak, és csatlakozókkal kötik össze.
A telepítés gyors és hegesztést nem igényel.
Hornyos típusú pillangószelepalkalmas új épületekhez és telephely-felújításokhoz.
A tűzvédelmi rendszerek több mint 80%-a ezt a típust használja.

2.1.2 Karimák közé szerelt pillangószelep

Aostya típusú szelepA testnek nincsenek karimái, és közvetlenül két cső karimája közé van szorítva.

Ez a legkisebb és legkönnyebb, de a telepítés során precíz beállítást igényel.

2.1.3 Karimás pillangószelep

Mindkét vége peremes és csavarokkal van rögzítve.
A tömítés megbízható és a karbantartás kényelmes.
Ezt a típust gyakran használják nagyobb nyomású vagy nagyobb csővezetékekhez.

2.2 Tömítési típusok

2.2.1 Lágytömítésű pillangószelep

Gumitömítést használnak. Szoros zárás.
Normál hőmérsékletű tiszta vízhez alkalmas.

2.2.2 Fémülékes pillangószelep

Fém-fémtömítés. Jobb nagyobb nyomáson.
Alkalmas szennyeződéseket tartalmazó vízhez.

Anyagok tekintetében a szeleptest általában gömbgrafitos öntöttvas, epoxi bevonattal a korrózióvédelem érdekében.
A tárcsa nikkel bevonatú gömbgrafitos öntöttvasból vagy rozsdamentes acélból készül.
A szár rozsdamentes acélból készült.

Az oltóvíz gyakran hosszú ideig áll. Magas a korrózióveszély.
Ezeket az anyagokat a hosszú élettartam érdekében választják ki.

3. Fő nyomásértékek tűzvédelmi rendszerekben

3.1 Elméleti permetezési magasság nyomás alatt

A legtöbb tűzvédelmi projektben a PN16 az alapértelmezett nyomásbesorolás.

A GB 50974 kínai szabvány – Tűzivíz-ellátó és tűzcsaprendszerek tervezési kódexe – szerint a beltéri tűzoltórendszerek üzemi nyomása általában 1,0 MPa és 1,6 MPa között van.

Magas épületek vagy nagy terek esetén a nyomás magasabb lehet.
A PN16 azonban már a legtöbb normál épületet lefedi.

Sokan kérdezik, hogy ekkora nyomás alatt milyen magasra permetezhet a víz.
Példaként vegyük egy tűzoltótömlő fúvókáját, PN16 nyomás alatt a víz elméletileg körülbelül 163 méter magasra emelkedhet függőlegesen.

Ezt az értéket a következő képlettel számítjuk ki:

h = P / (ρ × g)

Ahol:
P = 1,6 × 10⁶ Pa
ρ (víz sűrűsége) ≈ 1000 kg/m³
g ≈ 9,81 m/s²

Számított eredmény:
m ≈ 163 m

Valós körülmények között a fúvóka ellenállása, a légsúrlódás és a csőveszteségek csökkentik a magasságot.
A tényleges permetezési magasság általában 140–150 méter.
Ez a legtöbb épülethez elegendő, például toronyházakhoz és bevásárlóközpontokhoz.

3.2 A tényleges permetezési magasság a mérnöki gyakorlatban

Tűzvédelmi rendszerekben a nyomás nem elméleti.
Közvetlenül összefügg az épület magasságával.

A csővezeték-veszteségek, a biztonsági tartalékok és a szivattyúindítás és -leállítás okozta nyomásingadozások figyelembevételével a következő értékeket fogadják el általánosan:

Emiatt a PN16 a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb választás.

3.3 Gyakori nyomásbesorolások tűzvédelmi projektekben

Beltéri tűzcsaprendszerek → PN16
Automatikus sprinklerrendszerek → PN16
Kültéri tűzoltóvezetékek → PN16 vagy magasabb
Tűzoltó szivattyú nyomóvezetékei → PN20 / PN25 egyes projektekben

Ha a nyomásbesorolás alacsonyabb, mint PN16,
vészhelyzet esetén a rendszernek lehet, hogy nincs elegendő biztonsági tartaléka.