Az előző cikkben a tolózárakról és a gömbcsapokról beszéltünk, ma a pillangószelepekre és a visszacsapó szelepekre térünk át, amelyeket általában a vízkezelésben használnak.
1. Pillangószelep.
Pillangószelepegy forgószelep, amely egy tárcsát (más néven pillangótányért) használ a nyitó és záró elemhez, amely 90°-kal vagy körülbelül 90°-kal elforgatva nyitja és zárja a csatornát. A pillangószelep tányérjának mozgása súrlódó, így a legtöbb pillangószelep szuszpendált szilárd részecskéket tartalmazó közegekhez is használható.
A gyakran használt pillangószelepek közé tartoznak a karimák és a peremes pillangószelepek. A karimák közötti pillangószelepet két csőkarima közötti csavarokkal kötik össze, míg a karimás pillangószelep a szelepen lévő peremmel van ellátva, és a szelep mindkét végén lévő karimák csavarokkal vannak a csőkarimához csatlakoztatva.
Jellemzők:
1.Kis méret, rövid hosszúság, egyszerű szerkezet és könnyű súly.
2. Könnyen kezelhető, gyorsan nyitható és zárható, a tárcsát csak 90°-kal kell elforgatni a nyitáshoz és záráshoz.
3. Jó tömítési és beállítási teljesítmény. Mivel a tömítőgyűrű gumi, a tömörség és a rugalmasság jó (azaz nem keményedik meg), így a tömítési teljesítmény is jó. A szelepfedél 15° és 70° között nyitható, és érzékeny áramlásszabályozást végezhet.
4. Kis üzemi nyomaték és folyadékellenállás. Mérésekkel igazolták, hogy a pillangószelepek folyadékellenállása kisebb, mint más típusú szelepeké, kivéve a gömbcsapokat.
5. A tömítőanyag korlátai miatt a pillangószelep üzemi nyomás- és üzemi hőmérséklet-tartománya viszonylag kicsi.
2. Visszacsapó szelep
Felhasználás és jellemzők:
Visszacsapó szelepEgy olyan szelep, amely megakadályozza a közeg visszaáramlását a csővezetékben. Kinyílik, amikor a közeg lefelé áramlik, és automatikusan bezárul, amikor a közeg visszafelé áramlik. Általában csővezetékben használják, hogy megakadályozza a közeg visszaáramlását, megakadályozva a közeg visszaáramlását, ami károsíthatja a berendezéseket és alkatrészeket. Amikor a szivattyú leáll, ne okozzon forgószivattyús szivattyú visszafordulást. A csővezetékben gyakran használnak visszacsapó szelepeket és zártláncú szelepeket sorba kapcsolva. Ez a visszacsapó szelep rossz tömítésének köszönhető, és kis közegnyomás esetén a közeg egy kis része szivárog, ezért zártláncú szelepekre van szükség a csővezeték lezárásának biztosításához. Az alsó szelep szintén visszacsapó szelep, vízbe kell meríteni, és kifejezetten a szivattyúba szerelt szelep nem lehet önfelszívó, és nem lehet vákuumszivattyú a vízszívó cső elejére.
Víztisztító szelep gyakori hibái és intézkedései
A csővezetékben lévő szelepek egy ideig történő működése során különféle meghibásodások léphetnek fel. Először is, az alkatrészek száma a szelep összetételéhez kapcsolódik, több alkatrész okoz gyakori meghibásodást. Másodszor, a szelep tervezése, gyártása, telepítése, üzemeltetési körülményei, karbantartása miatt az előnyök és hátrányok is eltérőek lehetnek. Az általános, nem gépi meghajtású szelepek gyakori meghibásodásait négy kategóriába soroljuk.
1. Váltóhiba
A sebességváltó meghibásodása gyakran szelepszár beszorulásaként, rugalmatlan működéseként vagy a szelep nem működtethetőként jelentkezik. Az okok a következők lehetnek: a szelep rozsda miatt sokáig zárva van; a szelepszár menetének vagy a szelepanya sérülése a nem megfelelő beszerelés és működés során; a tolózár idegen tárgyak miatt beszorult a szelepházba; a tolózár gyakran félig nyitott vagy félig zárt állapotban van, ami a víz vagy más behatások miatt a szelepszár csavarjainak és a szelepanya huzaljának eltolódását, meglazulását, berágását okozhatja; a tömítőnyomás túl szoros, ami a szelepszárat tartja; a szelepszár túl van feszítve, vagy a záródás miatt beszorulnak az alkatrészek. A hajtás alkatrészeit karbantartás közben kell kenni. Egy villáskulcs segítségével, finom ütögetéssel kiküszöbölhető a beszorulás, beragadás jelensége; a szelep javítása vagy cseréje megszakadhat.
2. Sérült szeleptest repedése
A szeleptest sérülésének és repedésének okai lehetnek: a szelep anyagának korrózióállóságának csökkenése; a cső alapjának süllyedése; a csőhálózat nyomás- vagy hőmérsékletkülönbségének változása; vízütés; a szelep nem megfelelő működése stb. A külső okokat haladéktalanul el kell távolítani, és az azonos típusú szelepalkatrészeket vagy szelepeket ki kell cserélni.
3. Szelepszivárgás
A szeleptömítés szivárgása a következőképpen nyilvánul meg: szelepszár-mag szivárgása; tömítőgyűrű szivárgása; karimatömítés szivárgása. Gyakori okok: szelepszár (szeleptengely) kopása, korróziós lepattogzás, tömítőfelületi gödrök, hámlási jelenség; tömítés öregedése, szivárgása; tömítőgyűrű-csavarok, karimacsavarok meglazulása. Karbantartás szükséges, a tömítőközeg cseréje; a rögzítőcsavar helyzetének beállítása új anyával.
Nem számít, milyen meghibásodásról van szó, ha a szokásos javítást vagy karbantartást nem végzik el időben, az vízpazarláshoz, vagy ami még rosszabb, az egész rendszer megbénulásához vezethet. Ezért a szelepkarbantartó személyzetnek a szelep meghibásodásának okaira kell figyelnie a jó munka elvégzése, a szelep szakszerű és pontos szabályozása és működtetése, a különböző vészhelyzeti meghibásodások időben és határozott kezelése, valamint a víztisztító hálózat normál működésének védelme érdekében.
4. a szelep nyitása és zárása nem megfelelő
A szelepnyitás és -zárás rossz teljesítménye: ha a szelep nincs nyitva vagy zárva, a szelep nem működik normálisan. Az okok a következők lehetnek: a szelepszár korróziója; a tolózár beszorult, vagy a tolózár hosszú ideig zárva van rozsdás állapotban; a tolózár elszakadt; idegen tárgyak ragadtak a tömítőfelületbe vagy a tömítőhoronyba; a sebességváltó alkatrészeinek kopása, beszorulása. A fenti helyzetek előfordulása esetén a sebességváltó alkatrészeinek karbantartása, kenése; a szelep ismételt nyitása és zárása, valamint idegen tárgyak hidrodinamikai behatása; a szelep cseréje.